"Térdem megremegett. Könyv! Négy hónapja nem volt könyv a kezemben. 
Részegítőn, kábítóan hatott rám a gondolat; egy könyv, amelyben szavak láncolódnak, 
sorok, oldalak, lapok követik egymást. Könyv, melyből más, új, elterelő gondolatokat 
meríthet az ember." Szűcs Attila

Erre azt feleltem: Remélem az agyam közel olyan erős, mint szívem. Dobog , forog rendületlenül. Ülök befelé buszon, metrón olvasok, könyvet, igen, szakkönyvet, jövök haza olvasok, igen szakanyagot, napközben is agyalok, így csak remélem, hogy agyam most az egyszer követi szívemet:). (és már nem is emlékszem, mit olvastam, csak úgy...)