Nekem nem áll össze itt most semmi. Se isten, sem ember, sem univerzum ura. Most mégis egyedül vagyunk? Olyan szép volt abban ringatni magamat, hogy mások leveszik a terhet a döntéseimről... És most, itt állok pőrén, fázom, és egyedül.

Szeretem a karmikus humort. Kicsit fanyarabb mint az angol, de aki tudja kezelni, és nevetni felette, annak jó.  Zene be, lépések előre, oda kell érnem még zárás előtt, mondom magamban, sétálok át a hídon. Azt gondolom, hogy ha véletlenül meglátom őt - és már a híd végén…

Ma lesegítettem troliról, egy csökkentlátású szőke kislányt, anyja egyik kezét fogta én meg a másikat, én voltam a korlát folytatása. Majd anyja visszasietett a trolira a bőröndjükért is. A kislány gyorsan átcsúsztatta karomról kiskezét és megragadta az enyémet,…

Másokkal való beszélgetés során, mintha saját mondataimat hallanám. "Én ezt, és ezt tettem le az asztalra, akkor miért nem kapok én is valami, vagy miért nem várhatom el mástól azt, amit én is megtettem." Majd folytatja másik barátnőm, hogy megalkuvás minden a világon, amiben…