Tegnap megérkeztem Milano Centrale pályaudvarára. Nagyon fáradt voltam a fél 4 kelés miatt. Szépen kerestem egy ülőhelyet, még volt egy. Egészen kimerültem, mert pont rossz sorban kértem a vonatjegyemet, így egy sor helyett, kettőt álltam végig. Végig arra koncentráltam, miképp fogok jegyet rendelni, mivel már több hónapja, éve olaszul autodidakta  módon tanulok, így kötelezőnek véltem olaszul beszélni.

Leültem  a pályaudvar közepén az egyetlen még szabadon maradt üres helyre, mellettem egy idősebb hölgy ült. Véletlenül meglöktem elnézést kértem, és elkezdtünk beszélgetni. Megtudtam, hogy gyermekei californiában, vagy londonban vannak, és ő egész életét már utazgatással tölti. hiába beszélnek gyermekei angolul ő nem tud. mondtam erre, hogy nem baj én úgyis olaszul szeretnék beszélni. nagyon szépen lassan beszélt, minden szavát értettem, válaszolni alig mertem, ha válaszoltam is, nem javított ki, de egyszer azt mondta olaszul, hogy nem is érti miért mesél nekem, biztos nem értem a felét sem, pedig értettem, csak ház olaszok is ragoznak mindent mindennel…

nagyon hasznos volt ez az idő. körülbelül 8 órát vártunk pályaudvaron hiába, folyamatosan mondták le a járatokat, piemontban sztrájkoltak, és novarába másképp nem lehetett eljutni, jegyet meg megvettük. 12 kor még azt mondták h 21ig kell várni, később máé 18 órás vonattal elindultunk. nem tudom, hogy miképp végződött megkapták-e amiért sztrájkoltak. nonnoval elmentünk shoppingolni, imádta a színes dolgokat, kimentünk fagyit enni centrale elé jó drágán, majd kávéztunk a barban. persze egy vonatot láttunk előttünk elmenni, elég bosszantó, ha az ember több órát vár és pont előtte megy el a vonat, de honnan tudtuk volna? nekünk este 9-t mondtak….

már egyszer 12-s vonatról leszállítottak minket, így mikor felültünk 18 órásra reménykedtünk, h nem mondják be, sajnáljuk nem megyünk tovább… de elindultunk.

mindig számítani kell magadra! Ha nem lettem volna annyira kommunikációéhes, vagy kedves, akkor sosem tudtam volna ilyen jól elbeszélgetni! rengeteg mindent megtudtam nonnoról, ő is rólam, kézzel lábbal de elmutogattam. mintha pont ez kellett volna az olasz tűzkeresztségemhez. sok hülyeséget beszéltem össze, habár elég sok szót ismerek már, nemigen használtam őket.

szerencsémre valahogy eljutottam novara központba bekéredzkedtem a szállásomba. itt novarabában egy központi elem van, semaforo a közlekedési lámpa, mindent onnan helyeznek el, látja a semaforot, onnan balra…. jobbra található ez meg az…J

még nem néztem szét, de remélem van még azért városrész a lámpán túl. talán még egy lámpaJ

nagyon érdekes, olyan kollégiumban ahol lakok, mindenki este 6tól kezdve elkezd hangosan élni, főzni, beszélgetni, veszekedni, de 22kor mindenki elhallgat egycsapásra. pedig már kezdtem félni, hogy ha ilyen hangzavar lesz egész éjjel, nem bírok majd aludni J

Közben sikerült elvágnom több helyen az ujjamat bacardi breezer nyitása közben. J