góc - avagy semmi nem múlik el nyom nélkül
Cisztát állapítottak meg a fogam alatt. Azt mondják ez általános, hogy a gyökérkezelt fognál mikrobaktériumok maradnak... Én mást is sejtek... Nem hiszem, hogy az elmúlt két év történései, kimondatlan fájdalmai, megválaszolásra váró kérdései ne jelentek volna meg, valami alattomos, megbúvó helyen. Már januárban egyébként az aurafotón kimutattak problémát, most magam is nézhetem a röngten képen a kis gócot. A szó maga -a góc- milyen sejtető! Mélymagánhangzó az ó betű, így szépen visszaadja a mély jelentését annak, hogy valami nem stimmel. Azt mondják nem tragédia, hogy kihúzzák a fogam és ennyi, de akkor is, nem szabad idegeskedni, magát őrőlni az embernek, mert visszahat! Itt vagy ott, eltűnik, de ott van, a szövetek mélyén a kérdésekre a válasz, a hosszú sírások következménye. Mindig is állítottam az emberi psziché a legnagyobb ellensége az embernek! Építő és romboló lehet! Magunk olyan ritkán építjük a jövőnket, így csakis zúzunk...