egy gondolat bántott engemet egész éjjel... megnéztem rai uno-n Coco chanel életét, igen, persze film, igen szépítenek torzítanak a történeten, aztán miután lepörgött az utolsó kocka is, megnéztem google-n.

csodálkoztam is magamon, h nem tudtam kroábban, h chanel egy vérbeli ember, egy nő alkotása, ugyanolyan francia parfümmárkából előlépett divatcikknek tartottam, és láss csodát pont fordítva történt.

amiért is  nem jött álom a szememre, mert meghatott a története, a kudarcai, a magánéleti problémái. a düh, a rossz élmény, a rossz társ választás, amely talán rendre földre dobja az embert, de ez a nő és a legtöbb nagysikerű (!) nő, ki saját tehetségével áldva, vagy sújtva vagyon; erőt energiát és lendületet vesz, megrázza magát és ALKOT. természetesen a szerlemi szál is kemény volt, fiatalon talált rá, őszerinte a szerelemre, ki hozzá igyekezvén meghalt, miután végigcsinálták együtt az első világháborút. kiszámoltam, 48 évig élt  és alkotott nélküle, soha nem ment férjhez. az élet, vagy amit így neveznek kegyetlen játszótér.

érdekes lenne, megvizsgálni a nagy sikerű nőket, akik természetesen a porondon, a fényben, a sikerben úsznak, miközben talán az asztal alatt villákba szúrják ujjukat a másokon látott boldogság, vagy meg nem értettség láttán. szóval érdemes lenne a nagy nők (tehetséges, átütő, kreatív, ömegvalósító) nők életútját vizsgálni, amolyan szociológiai, antropológiai szemmel, módszertannal. mi lenne az eredmény? persze előre ezt nem feltételezhetjük, de kérdéseink lehetnek:

ki áldozza föl életét a munka oltárán (ha NŐ)?

ki dolgozik csak úgy mint egy fékeveszett vadállat, nem nézve jobbra-balra?

ki az aki annyira értzékeny h nemcsak kreálni, reflektálni is tud az életre?

ki tud annyit adni, beszélni arról hogy mit veszített mint nő, azzal h sikeres lett, látva más nőszerepeket, viaskodva a maszkulin világban?

ezzel nem akarom azt mondani, h a normális (?) nőszeperek nem elég pozitívak, dehogy! nagy nőket lehet találni a hétköznapi szerepekben is mint Anyák, feleségek, munkatársnők, barátnők képében. 

a mintába ezzel elentétben olyan nők kerülnének, akik vagy annyira egoisták, h magukal törődtek, vagy annyira  szerettek bele munkájukba, hogy más nem számított, vagy annyira megtörte őket egy fiatalkori élmény, hogy az élet ezen női szerepeit nem tartotta méltónak magának, vagy mind az összes érv együtt...