Pesti SOHO - Filmszinopszis
A történet helyszíne Szimpla Kazinczi úti szórakozóhelye. A Lonely Planet rangsorolása szerint idei év harmadik legjobb szórakozóhelye a Szimpla. Világszinten elsőbbségben van a magyarországi szórakozóhelyek, hiszen A38 lett az első, és harmadik is hazai.
Az alapötletet személyes indíttatás adta, hiszen magam is sokat jártam oda, és emellett vendéglátósként is dolgoztam, így tudom milyen a másik –pult mögötti- oldal. Empirikus élményeim vannak, amelyeket átéltem, és szituációs helyzetek a fejemben, nem fikciók. Sok olyan kérdés is felmerülhet, amely megbotránkoztatja a nézőt, vagy éppenséggel megnevetteti. A történet fő karakter szereplői: lakó-turista-pultos-tulajdonos-önkormányzat-fiatal.
Mielőtt még kifejteném a történetet olyan alapmotívumokat sorolnék fel, amelyek megjelenhetnek a forgatókönyvben, ezzel kezdenék.
A belső Erzsébetváros, amely Rákóczi út-Erzsébet körút-Károly Körút valamint irály utca ölel fel, egy olyan terület, ahol közel 100 szórakozóhely található. A lakosok és a vendéglátósok állandóan vitatkoznak, panaszkodnak, van, ki még perlekedik is. A téma általában a csend, vagy annak a hiánya.
Valamint a turisták éjszakai randalírozásai. Bele lehetne kukkantani egy két lakó hálószobájába, akik felriadnak egy éjszakai utcai segítségkérésre, vagy ahogy velem is megesett reggel karikás szemekkel ébredtem, mert hiába aludtam 8 órát, négyszer felébredtem nevetésre, sírásra, jajgatásra, avagy legtöbbször veszekedésre, amely nem is a saját anyanyelvemen folyt. Mivel az ittas fiatalok előszeretettel rendeznek féltékenységi rohamot utcán, egy IDEGEN ország, idegen városában. A tehetetlen polgárőrségről, kik jól vagy rosszul végzik munkájukat, avagy a lefizetett önkormányzatosokról, mert korrupció szépen áthatja közszolgálati rendszert. Kifinomult üzenetértéke lenne annak, hogy igaz, kijönnek hangot mérni, de délután 5 órakor… Édesanyám fejéhez egyszer még fegyvert is fogtak ukrán tulaj bodyguardjai. Szemtanúja voltam annak is, hogy Szimpla előtt egy idősebb úr egy vödör vizet öntött a hangoskodó vendégekre! A fiatalok mint éjszakai zombiek járják a belső Erzsébetváros kocsmáit és sorra öntenek a garatra, a csendfogadalom talán csak a kapunál csökkenthető, mikor hangosan rákiáltanak a bodyguardok azokra, kik ott léderegnek, beszélgetnek a kapu előtt, ha nem ért magyarul, akkor a PSZT feliratú táblára mutatnak.
Micsoda kettőség! Szimpla szórakozásban első háromban van és milyen áron is éri el?! Az idegenforgalmat, turizmust feldobja a Lonely Planet rangsorolás, rengeteg külföldi tekinti londoni Sohonak eme területet, Szimplában is szinte British English-t lehet hallani. De ha nem hallod őket, látni biztos látja, ki hétvégén arra jár, általában ideszervezik legénybúcsújukat az angol fiatalok, idősek. Kik egy-két sör után, már bárkit leszólítanak, vagy közös kurjantásra bíztatják egymást, majd egyre agresszívabbá válnak. De szombatonként még egy-egy leánybúcsút is tartanak, a menyasszonyok különböző csínyek elkövetésével hívják fel magukra a figyelmet. Ő általában könnyen észrevehető a tömegben, hiszen fején rózsaszín tüllkorona fityeg. 18 életévüket nem betöltött fiatal lányok mindenhol képesek alkoholhoz jutni, amit tettenérni csak a wc-ben lehet, ahol egy kabinban hárman vannak és egymásban tartják a lelket, mialatt a harmadik kiadja azt. A tömegben nem mindig lehet megállapítani, hogy végülis mennyi idősek, italhoz úgy is juthatnak, hogy vetetnek maguknak másokkal italt. Húgom több alkalommal is látta „Gina nevezetű” droggal beitatott lányok eszméletvesztését, a „csajozás” eme formája igazán alattomos, de 100%-s a hódítás.
S ezek a szórakozóhelyek a drogelosztás központjai is, hiszen itt mindenki csak „boldog akar lenni”, akár csak egy estéig. Mindig akad valaki, aki ismer valakit… Híres személyek is rendszeresen látogatják a romkocsmákat, amolyan természetesnek tűnnek. Több fiatal színészt, szabad bölcsészt lehet felfedezni az éjszakában. Mintha a szomszéd fiú lenne, megy oda egy-két rajongó. Szimplában forgalmazott italoknak már külön márkájuk van, a folyóbor így válik egyszerre márkázott termékké.
A hely berendezése romos, ami nem csökkenti, hanem emeli a hely minőségét. A bútorokkal, falakkal senki nem törődik, de éjszaka, az éjszakai fényeknél jól van ez így. Az emberek arcán sem látni a romokat az esti homályban.
A Szimpla épületében működik a hetedik kerületi önkormányzat ifjúsági programirodája is és itt is kettősséget láthatunk, nappal támogassuk a fiatalokat, éjszaka romboljuk őket! Napközben többen is itt alakítják ki irodájukat, megbeszélések találkozók színtere a Szimpla. Vagy csak wifi elérhetőséget kihasználva beülnek dolgozni, írni. Sőt a kulturális élet központja is lehet a hely, hiszen kiállításokat is támogat a Szimpla, habár a koncepciónak meg kell felelnie a helyiség szellemének.
Forgatókönyvhöz háttéranyag:
Rengeteg sztori van egy-egy pultosként ott dolgozó, vagy régóta odajáró törzsvendég emlékezetében. Ha forgatókönyvet kellene készítenem, biztos 10-15 mélyinterjút készítenék és kiegészíteném, cáfolnám, avagy megerősíteném saját elgondolásaimat. Mást láthat egy pultos, egy pohárleszedő (kik közül kevesen tudják, de legtöbbjük egyetemista fiatal, ismét egy kettőség), ki egész este járkál a vendégek között!
Történet:
A történet középpontjában (Doba) egy régóta pultosként dolgozó, ámbár fiatal srác adná. Többéves tapasztalata során jól ismeri az embereket, elbeszélget bárkivel, bármiről. Hamar felveszi egy-egy vendégnek a hangulatát, tudja kivel, mennyit kell beszélni, mikor már sok. Fáradt már, mert megint elkezdődött a nyári szezon, de már most az első hónap után, feladná, de nem teheti, mert albérlet, autóhitel és költségek a nyakán. Mindenki hozzá fordul gondjával, bajával. Nem akart macis kocsmáros lenni, de azzá vált. Néha még vendégeivel is iszik egy felest, csakhogy lássák mennyire jófej, laza. átja hogy más pultossrácok, hogy hódítják meg fiatal bölcsész lányokat, kik átszöknek a közeli Etéről, hogy lássák őket, csak tőlük rendeljenek. Pultoslányok kemények, tudják mit akarnak, nem is állnak szóba a többi pultossal. Mint indiában kialakult a kasztrendszer. Számos barátja törzsvendég, és az ő szemén keresztül bontakozik ki a történet, természetesen egy szerelmi szállal kiegészítve. Érzelem alakul ki az egyik nagyon önérzetes, szabadbölcsész (Fecó), aki csak tandíj miatt dolgozik pultosként (vagy ezt állítja magának) és az egyik vendég lány között. A lány nehezen találja a helyét a folyton változó világban, még nem érett meg arra, hogy megértse a szülei miért is rajta töltik ki mérgüket. Elveszett a budapesti Sohoban, partizik minden héten, füvet szív, és bedrogozzák.
Gaba egyik szombat hajnalban összeszedi a wc-ben a lányt. Majd rábízza Fecóra. Végig lehet követni a filmben, miképp ad fel önmagából Fecó , azért, hogy életet leheljen a lányba.
Kezdősnittben a felkészülést láthatjuk a nyitásra. Erős dohszag és hyposzag keveredik egymással, hiszen a tegnap éjszaka még nem illant el, de a fertőtleníteni kell, hisz ez a szabály. Épp fél van, de a maga a hely sötét, nyirkos. Emberek, vendégek nélkül, tágasnak, romosnak, sőt már-már barátságtalannak tűnik a helyiség.
A pult mögül hangok, szüttyögés, szöszmötölés, kezdődik a nap, kezdenek standolni a pultosok. Számolnak, pakolnak. Gépek megtörik a csendet, amelyet este annyira hiányolnak az emberek, és megkezdődik a mélyen belülről feltörő alapzaj azzal, hogy bekapcsolják a gépeket. Valahol távolról már a rádió is szól. Első pultnál adják fel a rendelést a beszállítónak a szendvicsekhez, italokhoz.
A tulaj (Ákos) kezében egy kávéval gubbaszt a sötétben, nézi monitorát, mellette a földön kutyája
fekszik.
-Figyelj, Doba, gyere ide, nézd mit találtam, tegnap valaki átküldte ezt a linket, eszerint mi vagyunk a
harmadik legjobb bár a világon…
(szinopszis esetében ki kell jelentenem, hogy nem jól alkalmaztam a műfaji elemeket, mert még sosem írtam ilyet)