Beléptem rég látott ismerősöm boltjának ajtaján. Mondtam, mennem kell tovább, de még visszanézek. Általában búcsúzás gyanánt másik karját, kezét érintem meg. Most hasát fogtam meg. Olyan ösztönösen.

Visszafelé beugrottam, de addigra már rengetegen voltak a boltban, nem tudtunk beszélgetni. Szó-szót követett és véletlenül kicsúszott a száján, hogy most nem tud jönni sportolni, mert nem publikus, de más állapotban van. Te még hozzá is értél - felelte nekem.

Húhha, kemény dolog az ösztönös cselekedet, a telepátia a letisztult érzékek birodalma! Aura fotózáson kiderült, hogy képes vagyok venni a jeleket.  :)