Quo vadis?
Nekem nem áll össze itt most semmi. Se isten, sem ember, sem univerzum ura. Most mégis egyedül vagyunk? Olyan szép volt abban ringatni magamat, hogy mások leveszik a terhet a döntéseimről...
És most, itt állok pőrén, fázom, és egyedül.
Nekem nem áll össze itt most semmi. Se isten, sem ember, sem univerzum ura. Most mégis egyedül vagyunk? Olyan szép volt abban ringatni magamat, hogy mások leveszik a terhet a döntéseimről...
És most, itt állok pőrén, fázom, és egyedül.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.