várom a percet, tied a lelkem
Várom a percet, hogy újra lássalak,
pedig szívembe újabb fémes kést mártanak.
Miért kínozza magát az ember, ha minden
újabb kör, újra megtör?..
Nem tanultam, nem tanulok hibámból,
csak ülök és nézem órámat, számolom
elkeseredetten a perceket.
Majd ha végeztél , s lelkem tied,
elbújdosok s nem látod nedves szemem.
Szólítasz megint, lelkem bután ujjong,
és csak arcod várom, bánts még, hisz te vagy a drogom.
